Navigátor 3, szerk. Lovász Andrea (Cerkabella)
A gazdag hazai gyerekkönyvkínálat még akkor is elbizonytalanítja a gondos szülőt, ha már tapasztalt (fel)olvasóként és könyvesbolt-látogatóként ismeri a választék egy részét. Ki segít neki? Hová fordulhat az iskolai könyvtáros és a magyartanár, ha a szűkös anyagi keretből csak a legjobbakat szerezheti be, vagy az egyre kevesebb lelkes könyvmolynak kell ajánlania igényes olvasmányt? Nemcsak a fogyasztóként keresgélőknek segít a Navigátor 3, de a gyerek- és ifjúsági irodalom egyre gazdagodó szakirodalmának is hasznos kiegészítő kiadványa a Cerkabella harmadszorra kiadott lexikonja. Nekik ajánlja a külsejében és tartalmában is frissített, albumméretű kötetet a fülszövegében Fenyő D. György. Az iránytű általa használt metaforája azért is pontosabb a címbelinél, mert lehetetlen az olvasnivalók témájában egyértelmű és tévedhetetlenül pontos irányt adni, legfeljebb viszonyítási pontokat, amelyek felé elindulva mindenki talál ismerős tájelemeket, mielőtt új területekre jutna el.
Az iránymutatás azért is szükséges, mert a fiatalokat a felfedezés izgalmával lehet a leghatékonyabban bevezetni az irodalom mindennapos élvezetének varázslatába. A közoktatás egyik komoly kihívása az olvasóvá nevelés. Az irodalomtanítás célja már nem az évtizedek óta rögzült, a kánon iskolai olvasásra alkalmasnak tartott darabjainak bevasalása, hanem hogy az irodalomértés élményéhez vezessék el a sokkal könnyebben befogadható ingerekkel kényeztetett elméket és lelkeket. A Navigátor 3 címlapján Hanga Réka rajzán egy olvasmányába belefeledkezett, lobogó sálas gyerek ül egy jéghegyen, melyet az északi tengerek állatvilága úszkál körül. A borítókép nemcsak a titokzatos mélységeket rejtő irodalmi élményekre utalhat, hanem arra is, hogy a könyv csupán a jéghegy csúcsát tudja bemutatni a gyerekirodalom hatalmas kínálatából.
A lexikon száz kortárs szerző mellett öt-öt antológiát és könyvsorozatot mutat be Lovász Andrea szerkesztésében. Az esetlegesnek tűnő kerek számú keret válogatása nem lehet teljes, az illusztrátorok közül hiányolom például a debreceni Grela Alexandrát, aki ugyan még nem sok könyvben jelent meg, de jellegzetes figurái már tematikus kiállításon is láthatók voltak. Ugyanígy kimaradt több szerző is, akiknek prózai operaátiratai a Holnap Kiadó drámákat és operákat újramesélő sokszínű sorozatában jelentek meg. Sőt erről a tematikus sorozatról sincs szó, teljesnek ezért a könyvsorozatok listája sem nevezhető. Persze egy lexikális jellegű kiadványnál szinte elkerülhetetlen a hiányérzet. Azonban az ötévente immár rendszeresen megjelenő és a legutóbbi kiadás óta közreadott könyveket számba vevő lexikon következő kötetében sem fognak helyet kapni. Elgondolkodtató, hogy esetleg értékítéletet jelent a mellőzés. Viszont a gyerekkönyves szakmában – és a Navigátor 3-ban is – bestseller-szerzőként jelölt írónő is megkapta a népszerűsége és eladott példányszámai alapján kiérdemelt dupla oldalt.
Az egymást betűrendben követő száz alkotó egy-egy számozatlan oldalpárt kapott. A bal oldalon az általában mosolygós fekete-fehér portré alatti bemutatkozó szövegek zömmel a művészektől származnak. Azt a benyomást erősítik, hogy többségük vagy a gyermekeinek kezdett mesélésből vált gyerekkönyvíróvá, vagy legalábbis erősen inspirálja őket, hogy közvetlen olvasóiknak ajándékozzák először meséiket. A másik jellemző vonás a gyermekkorra visszavezethető inspiráció, amelyben a családi háttér bizonyítottan erős hatását látjuk. „Tanárszülők gyereke. Már egészen kisgyerekként (hat-hét évesen) is történeteket írt.” (Frank Márton) „Amikor kislány voltam, mindig azt mondták a felnőttek, milyen jól rajzolok.” (Kismarty–Lechner Zita) „Kicsi koromban anyukám fáradhatatlanul mondókázott velem…” (Maksai Kinga)
A vallomás melletti két hasáb a kötetek listájának jutott, illetve a kevés kötetes alkotókról ajánlókból, kritikákból is idéznek. A jobb oldal egy hosszabb-rövidebb prózai részletnek, néhány versnek vagy illusztrátorok esetén a képeknek jutott, kiegészítve egy-két idézettel, amelyek szintén az alkotásról vallanak. A felsorolt százak között akad egészen fiatal és sajnos az elmúlt években eltávozott klasszikus mester is, mint Csukás István és Kányádi Sándor.
A bemutatott szerzők életrajzi adataival kapcsolatban kérdéses Magyarország első oldalpáron látható térképének szerepe, melyen a születési helyeket jelölték. Ez alig jelent többet a többnyire fiatal és középkorú alkotók esetében, mint hogy melyik kórházban látták meg a napvilágot. A szociokulturális háttérre utaló tanulságként azt azonban le lehet belőle szűrni, hogy gyerekkönyvíróinknak több mint fele a fővárosban született, harmaduk többnyire vidéki városokban, tizennégyen a határon túl, de főleg Erdélyben. Statisztikailag sokkal több esélye van gyerekkönyvíróvá válni a fővárosban vagy közelében lakó családok gyermekeinek. Persze akad kivétel ez alól, mint például Turbuly Lilla és Fecske Csaba, akik bemutatkozó szövegük túlnyomó részében éppen a határközeli aprófalvak világának ösztönző erejét említik.
Az igényes kivitelezésű, színes és változatos kiadvány tájékoztató jellegű adatokat tartalmaz, nem elsősorban szakmai hivatkozási alap. Karácsony előtt már megjelent a lexikon, de éppen ekkoriban kerül a boltokba sok új gyerekkönyv is, amelyek értelemszerűn még nem szerepelnek benn. (Jóllehet, idei tavaszi kiadású könyv is maradt ki a listákból, például Harcos Bálint A halandzsarablók című gyűjteménye.) Mivel a legutóbbi Navigátor 2 (2015) óta kiadott vagy újra kiadott köteteket sorolja fel a szerzői oldalakon a lexikon, remélhetjük, hogy az idei kiadványok is bekerülnek a szintén hat évet felölelő, várhatóan 2025-ben kiadandó adattárba.
Navigátor 3 – Kortárs gyerekirodalmi lexikon 2015–2020, böngésző és olvasókönyv, szerkesztette Lovász Andrea, Cerkabella, 2020.
Hozzászólások